A Nagy Bumm és sugárhajtású csatahajók: szuperhétvége a DoQ-n

2017. szeptember 23. 09:00 - emTV

Milyen eszközökre van szükség, hogy megépíthessünk egy több milliárd dollár értékű, több tízezer tonnát is meghaladó sugármeghajtású repülőgép-hordozót? Vajon hogyan jött létre az ősrobbanás, és mi lakozik a világegyetem peremén kívül? A rengeteg érdekesség között erre a két kérdésre is választ ad a DoQ A repülőgép-hordozók építése című filmje és Az univerzum című dokumentumsorozata a hétvégén.

doq_az_univerzum.jpg

A repülőgépek feltalálása óta foglalkoztatta a mérnököket, vajon hogyan lehetne megoldani, hogy a légi járművek ne csak a szárazföldről, hanem mozgó hajókról is képesek legyenek felszállni. A repülőgép anyahajóknak számtalan formája létezett a XX. században, méretük, tömegük és teherbírásuk évről-évre fejlődött. Kezdetben a repülőgép-hordozók építése hagyományos módon történt, szinte alig különbözött egy családi ház építésétől. Vízvezeték szerelők, villamosmérnökök és szakmunkások ezrei dolgoztak egymás mellett az alapoktól, egészen a hajó felépítményéig. Egy több tízezer tonnás anyahajó megépítése hárommillió munkaórába is beletelt, amelybe beletartozik az akár kétezer kilométernyi kábel és negyvenötezer tonnányi acél összeszerelése és egymáshoz illesztése. A DoQ-n szombat este kilenc órakor debütáló A repülőgép-hordozók építése című dokumentumfilm betekintést enged ezen monumentális anyahajók megalkotási folyamataiba a tervezőasztaltól egészen a vízre bocsátás pillanatáig.

A hétvégi műsor egy vasárnapi, egész napos, világegyetem tematikájú programsorozattal folytatódik. Az univerzum dokumentumfilm-sorozat bemutatja az ősrobbanás tudományos elméletét, amely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki körülbelül 13,8 milliárd évvel ezelőtt. A korai univerzum a nagy bumm után három másodperccel olyan állapotba hűlt le, amelyben a szubatomi részecskék hidrogén atomokká alakulhattak. Az elkövetkező háromszázmillió évben számos, hidrogén tartalmú gázfelhő halmozódott fel a világegyetemben. Az idő folyamán a nagy mennyiségű hidrogénatomok héliumatomokká alakultak, ezáltal erős fényt bocsátottak ki. Ezt a jelenséget más néven csillagnak nevezzük.

Életciklusának végéhez érve a csillag egy hatalmas energiájú robbanás (más néven szupernóva) következtében kialszik. A világegyetem létezése alatt számtalan ilyen szupernóva robbanásai keresztezték egymást, amelyek alatt olykor akkora erő szabadult fel, hogy a részecskék egy másik galaxisba is eljuthattak. Kutatók szerint a Tejútrendszer és maga a Föld születése is ilyen szupernóvákból nagy energiával kiszabadult, hidrogén és hélium atomokból álló törmelékeknek, vagyis csillagpornak köszönhető. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha bolygónk őscsillagok származékaiból állt össze, akkor a rajta lévő élővilág mennyit örökölt belőle?

Vajon az emberi test is tartalmazhat több millió éves csillagpor származékokat? Kövesse figyelemmel és tárja fel az univerzum legféltettebb titkait vasárnap délután két órától a DoQ tematikus napján, amelynek középpontjában az univerzum születése és rejtélyei állnak. A nap zárásaként este nyolc órától Az univerzum – Az ősrobbanáson túl premierfilm részletesen bemutatja, hogyan vált a világegyetem egy gombostű hegyének méretéből egészen a ma ismert, emberi tudattal nehezen értelmezhető végtelenséggé.

Repülőgép-hordozók építése premier
szeptember 23. szombat 21:00
DoQ

Az univerzum – Az ősrobbanáson túl premier
szeptember 24. vasárnap 14:00
DoQ

emTV.hu // Red Lemon Media

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://emtvketto.blog.hu/api/trackback/id/tr6012887310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.