A többezer éve épített piramisokat számos rejtély övezi, azonban az új technológiai eszközök új felfedezéseket hoznak az ókori gúlákat illetően. Fotogrammetria segítségével –, amely drónokra és 3D tervezésre alapul – szakértők kilenc piramist vizsgáltak meg új szemszögből, hogy végre választ kapjanak a nagy kérdésre: vajon hogyan alkották meg a sivatag közepén ezeket az épületóriásokat?
A technológiai fejlődésnek köszönhetően mára az ókori rejtélyek megfejtése is egyszerűbb feladatnak bizonyul. A Viasat History csatorna legújabb sorozatának szakemberei drónok bevetésével és 3D tervezéssel fejtettek meg titkokat. Kilenc piramist – köztük a híres gízaiakat – vizsgáltak meg új szemszögből, hogy végre választ kapjanak a nagy kérdésre: az ókori egyiptomiak a sivatag közepén hogy voltak képesek megépíteni ezeket az épületóriásokat?
Üdvözlünk a Régészet 2.0-nál!
A fotogrammetria, avagy a távérzékelés tudománya többezer drónok által készített légi felvétel segítségével képes 3D-ben újraalkotni, így lemodellezni nagy kiterjedésű geometriai tárgyakat. Ezeket elemeikre is le lehet bontani, aminek köszönhetően szerkezetük és felépítésük könnyebben kiszámolható. Nézzük, mit árultak el drónok és a 3D-s modellezés a piramisok építéséről!
- Überelték egymást: a világ hét csodájának egyike Hufu száznegyvenhét méter magas gízai piramisa. Hogy fia (Dzsedefré) lepipálja apja építményét, saját nyughelyét egy hegytetőre húzta fel, hogy a domborzati viszonyoknak köszönhetően a magasból tekinthessen le Hufu piramisára.
- Ezért érdekes, hol kap helyet a sírkamra: Dzsedefré egykori piramisát szinte milliméter pontossággal lemodellezhették a régészek. Kiderült, hogy míg mások a csúcs közelében helyezték el a sírkamrát, addig Dzsedefré a föld mélyére rejtette el azt. Ezzel a sírkamra egyben a piramis alapja is lett, amit így sokkal gyorsabban fel lehetett húzni.
- Hogy juttatták fel a több tonnás kőhasábokat a piramisok csúcsára? Eddig úgy tudtuk, hogy több kilométer hosszú, öt-tíz fokos szögben emelkedő rámpákat használtak, amelyeken hatalmas faszánokon vontatták fel a nem ritkán egy-két tonnát nyomó köveket. A legújabb ásatások során azonban egy húsz fokos rámpa maradványaira bukkantak, és kiszámolták, hogy eme építmény hossza nagyjából hétszáz méter lehetett.
- Miért pont huszonhét fokos a sírkamrába vezető járat meredeksége? Egy, a föld felszínével párhuzamos huszonhét fokos szög felső szára az északi csillag felé mutat, ami sarkkörüli, azaz soha nem tűnik el az égről. A nyughelyén pihenő uralkodó pedig az eme szög folytatásaként vájt járaton keresztül végig összeköttetésben maradhat az északi csillaggal, azaz újjászülethet.
- A dahsúri piramisok egyfajta teszt volt. Sznofru építtetett először olyan piramist, amely szabályos gúlát adott ki. Sznofru első próbálkozása, a Törtoldalú Piramis esetén a tervezők még elszámolták magukat: oldala a csúcs közelében megtört – innen a neve –, de a később épült Vörös Piramis már tökéletes lett, így aztán a gízai nagy piramisoknak is tervrajzul szolgált.
- A gízai nagy szfinxről sokáig azt hitték, hogy álló szobor. A nagyjából négyezerötszáz évvel ezelőtt épült oroszlántestű, emberfejű szobor nagyját évszázadokon át homok borította. Az oda zarándokló emberek azt hitték, hogy egy rodoszi kolosszushoz hasonló álló szobrot temetett be nyakáig a sivatag, és csak az 1920-as évek ásatásai során derült ki, hogy egy fekvő oroszlánról van szó, amely a gízai piramisokat őrzi.
Mindez csak ízelítő azokból az érdekességekből, amelyeket A piramisok: A rejtély megoldása című hatrészes sorozat kínál. Kiderül például az is, hogy valójában nem a gízai nagy piramis a világ legnagyobb piramisa. Ugyan eredeti mérete száznegyvenhét méterre rúgott, a Hufu-piramis csúcsát az évszázadok során elbontották, így most nagyjából százharmincnyolc méter magas. A friss mérések kimutatták, hogy a közvetlen szomszédságában álló Hafré-piramis száznegyven méter, így jelenleg ez számít a legmagasabbnak.
A piramisok: A rejtély megoldása premier
szeptember 30. hétfő 22:10
Viasat History
emTV.hu // SchisCom
