Mélybe süllyedt történelem a NatGeo műsorán

2018. szeptember 11. 10:30 - emTV.hu

Képzeld el, mi történne, ha leengednénk a tengerek és óceánok vizét, és azok a titkok, amelyek az elmúlt évszázadok során a vízbe süllyedtek, egyszer csak láthatóvá válnának! A NatGeo új sorozata a legújabb képalkotó eljárások segítségével mélybe tűnt rejtélyek nyomába ered.

natgeo_lecsapolt_ocean_s2_1.jpg

"A tenger a legnagyobb múzeum a világon. Bár földünk hetven százalékát víz borítja, a tengerek, óceánok jelentős része még feltérképezetlen: csak nagyjából 5%-ukról van valós adat, hogy mi rejlik a mélyben"

– mondja Böszörményi Edit, a jelenleg Angliában élő tengeri régész és GIS szakértő, aki a National Geographic új sorozatának sajtóbemutatójára látogatott haza. A szakértő több régésszel is együtt dolgozott azok közül, akiket a Lecsapolt óceán című műsorban láthatunk.

"Nem is gondoltam, hogy ilyen friss és aktuális információkkal találkozhatok a filmben. A holland Rooswijk hajó kapcsán egyik nap még a Facebookon posztolták régész ismerőseim, hogy dolgoznak a roncsnál, pár héttel később pedig a műsorban láthattam őket."

A Lecsapolt óceán című műsor megkísérli feltárni az elsüllyedt történelem darabjait a legújabb távérzékelési és digitális képalkotó eljárások segítségével. A modern technológiák kapcsán a szakértő elmondta:

"Ahogy a műsorban is láthatjuk, ma már ott tart a tudomány, hogy el sem kell ahhoz hagyni az otthonunkat, hogy körbejárhassuk egy hajó roncsát. Ha jók a látási viszonyok, akkor a mélyben fotókat készítenek a helyszínről, majd a fotogrammetria segítségével ezekből háromdimenziós modellek építhetők. A háromdimenziós képeken keresztül visszatérhetünk az adott roncsra, akár a számítógép, vagy a tévé előtt ülve, és a legapróbb részletekre is ráközelíthetünk. Ez nemcsak a nézők számára érdekes, hanem a szakértők munkáját is segíti, hiszen bizonyos mélységben korlátozott idő áll csak rendelkezésre."

Miután létrehozták a háromdimenziós modellt, már akár 3D nyomtatásra is lehetőség van.

"Ez muzeológiai szempontból is nagy előrelépés lehet, hiszen így akár a világ több múzeumában is egyszerre kiállíthatóak lesznek régészeti leletek, és úgy is valós képet kaphatunk tengerbe veszett történelmi emlékekről, hogy nem hozzuk a felszínre azokat"

– teszi hozzá Böszörményi Edit.

A tengerbe süllyedt hajók pontos elhelyezkedését a földrajzi információs rendszerek (GIS) rögzítik. A kiterjesztett valóság segítségével pedig ma már azt is megtehetjük, hogy egy roncshoz merülve okostelefonnal kivetítjük rá az eredeti képet, ami segíthet megismerni, hogy milyen változások mentek végbe a helyszínen.

A National Geographic sorozata testközelbe hozza az elsüllyedt hajóroncsokat, mélybe tűnt városokat, és olyan geológiai képződményeket tesz láthatóvá, melyek korábban nem kerültek emberi szem elé. Az első, szeptember 13-án bemutatásra kerülő epizód három legendás kincses hajó történetét dolgozza fel. A kincsvadászat kapcsán azonban Dr. Tóth János Attila régész, búvárrégész elmondta:

"Ha találunk valamilyen régi tárgyat a vízben, nagyon kell vigyázni, miként nyúlunk hozzá. Akár a teljes régészeti lelőhelyet megsemmisíthetjük azzal, ha elmozdítunk onnan egy értékes leletet, és nem készül róla dokumentáció. Míg a kincsvadászoknak az arany, az ezüst és a csillogó tárgyak jelentik a kincset, addig a régésznek a kincs maga az információ, amit az adott tárgy hordoz. Ha ez az információ elvész, azzal múltunk, történelmünk egy-egy darabja tűnik el."

A főleg hazai vizeket kutató Dr. Tóth János Attila példaként elmondta, hogy amikor Dunaföldváron előkerült egy Károly Róbert korabeli hajóroncs, amely jelenleg hazánk legrégebbi hajólelete, valaki lefűrészelt és hazavitt belőle egy darabot, súlyos károkat okozva ezzel. A szakértő szerint a hazai vizek tele vannak kulturális emlékekkel. A Duna a történelem során mindig fontos hajózási útvonal volt, így sok helyen hajóroncsokat, régi kikötőket, erődítményeket és letűnt települések nyomait rejti a víz. A Balatonról is számos érdekes információt tudhattunk meg búvárrégészeti kutatások által, például hogy a bronzkorban jelentősen alacsonyabb volt a tó vízszintje: egy régi partvonalat, valamint több bronzkori leletet is találtak hazánk legnagyobb tavában.

A National Geographic tízrészes sorozata, a Lecsapolt óceán igazi világkörüli utazásra hívja a nézőket, és a Malaysia Airlines eltűnt 370-es járatától az évezredek óta keresett Atlantiszig az óceánok megoldhatatlannak hitt víz alatti rejtélyeiről rántja le a leplet. Többek között kiderül, hogy miért olyan sok a pusztító földrengés és vulkánkitörés a Csendes-óceánt keretező tűzgyűrű-övben; hogy milyen sötét titkokat rejt a Mexikói-öböl a térség múltját beárnyékoló háborúkkal, kalózkodással és rabszolgatartással kapcsolatban; hogy a Földközi-tengerben milyen nyomokat és bizonyítékokat találhatunk híres ókori civilizációkról; és hogy a Kínai-tenger mélyén milyen állapotban vannak a világ egyik legnagyobb csatahajójának maradványai.

Lecsapolt óceán II premier
szeptember 13. csütörtök 22:00
NatGeo

emTV.hu // National Geographic

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://emtvketto.blog.hu/api/trackback/id/tr6914234211

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása